Oldal kiválasztása

Mit értek hibrid szervezet alatt?

Már nem kell otthon maradnunk, sok helyen megszüntették a home office munkavégzést is, lassan megszűnnek a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások. Hogy meddig, és hogyan tovább, azt azonban ma még elképzelni sem tudjuk.

Ahogy azt sem, mi lesz ősszel? Lesz e második hullám? Az mivel jár majd? Milyen gazdasági következményekkel kell szembenéznünk? Hogyan néz ki egy hibrid szervezet?

Az nem kérdés ma már, hogy napunk döntő többsége rutin tevékenységgel telik, azaz nagyrészt a szokásaink határozzák meg mit és hogyan teszünk. Nem kérdés, nem kell gondolkozni mi legyen reggel, amikor felkelünk. Munkánk döntő többsége is ismert feladatokból áll. Legalább a folyamat ismert. Valójában ezt az állapotot, működési módot hívjuk komfortzónának.

Megszokott rend szerint zajlott az életünk egészen március közepéig.

Aztán megtört a rutin.

Az otthonunk lett az irodánk, a gyerek is a nappaliban tanult, és a magánélet egybeforrt a munkával.

Villámgyorsan át kellett állni egy teljesen más működési módra. A cégek gyorsan reagáltak a helyzetre, láttam magam is sok példát, jót, kevésbé jót egyaránt.

Sok szempontot mérlegelni volt kénytelen munkavállaló, munkáltató egyaránt.

Sok ember elveszítette a munkáját, egy másik területen, lásd élelmiszeripar, logisztika, meg hirtelen megszaporodott a munka.

Rászoktunk a házhoz szállításra, megtanultuk milyen kényelmes az interneten vásárolni, kártyával fizetni. Nem feltétlenül hiányzik a munkába járás, a munkatársak hiánya sem. Sokan kifejezetten jól érzik magukat otthonról dolgozva.

Az is ismert, hogy nagyjából 20-60 nap kell egy szokás átalakításához. Na ezen túl vagyunk.

Most a nyitás ideje jött el. Ennek megítélése is vegyes, sok a bizonytalanság, sőt bizalmatlanság.

A cégek is óvatosan nyitnak, még meg kell tanulnunk kezelni az ilyen helyzeteket. Hogyan legyen ezután? Hány ember lehet egyidejűleg a liftben, az irodában, az étkezőben?

Hogyan működik egy hibrid szervezet? Hogyan oldjuk meg a bejárás felosztását. Lesznek, akik továbbra is otthonról végzik a munkájukat, mások bejárnak? Ez fix leosztás legyen, vagy legyen benne váltás?

Ezernyi kérdés, amelyre most kell megtalálnunk a válaszokat.

Meg kell találnunk az újfajta kötődési módokat. Együttműködés nélkül egy szervezet sem hatékony, vagy életképes. Az információáramlás pedig az együttműködés alapja. Gondoskodni kell a kommunikáció hatékonyságáról, zavartalanságáról. Az a korlátozások ideje alatt tisztán kirajzolódott, hogy erősen megnőtt az email forgalom. Sok szervezeti szabályzat ezt azonban nem támogatja, most mégis bekerült az áramlásba, és nem is feltétlenül a legjobb megoldás. Van, amikor gyors információ cserére lenne szükség.

Mindent összevetve, a megoldásokra nincsenek általános receptjeink. Ahány szervezet, annyiféle igény, és ez komoly terhet ró a szervezetek vezetőire.

Még nem ejtettem szót mindennek az emberi oldaláról. Mindenki megélte valahogy ezt az időszakot. Vajon milyen hatással van az emberi kapcsolatainkra egy ilyen alapjaiban megváltozott helyzet. Nincsenek közösségi programok, nem találkozunk kollégákkal, nincsenek csapatépítő alkalmak.

Az egész vállalti struktúrát, folyamatokat felül kell vizsgálni.

Végül ne feledkezzünk meg a pozitív következményekről sem, mert az is akad szép számmal.

Nőtt a tolerancia, az empátia egymás iránt. Ez a krízishelyzet sokakra ösztönzőleg hatott. Megvalósítottak olyan fejlesztéseket, amit már régóta halogattak. Az is kiderült, sok olyan feladatot meg tudtak oldani online, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak.

Egy szó, mint száz, a hibrid kifejezés beosont a hátsó kertbe a szervezetek életében is.

A kérdés, hogy tudjuk ezt a javunkra fordítani?